| Registro completo |
| Provedor de dados: |
Organic Eprints
|
| País: |
Germany
|
| Título: |
A minőségi élelmiszertermelés helyzete és lehetőségei: Az ökológiai gazdálkodás Magyarországon
|
| Autores: |
Hegedűs, István
|
| Data: |
2012
|
| Ano: |
2012
|
| Palavras-chave: |
Food security
Food quality and human health Hungary
|
| Resumo: |
ÖSSZEFOGLALÁS Készítette: Hegedűs István Konzulens: Dr. Koncz Gábor, adjunktus Gyöngyös 2012 A minőség, a minőségi termékek szerepe nemzetközi összehasonlításban az utóbbi évtizedekben, hazánkban kiváltképp az utóbbi két évtizedben egyre jobban felértékelődött, annak elismerése, hatásainak és értékének felismerése rohamosan nő és fejlődik. Ez a fejlődés kiváltképp érvényes az élelmiszeripar termékeinek tekintetében. Korábban az élelmiszerek minőségét egydimenziós modellben szemlélték (az egyetlen szempont a termék minősége), a közelmúltban már háromdimenziós modellre való bővítéséről beszélnek (PEPÓ, 2007) (az előbb említett mellett a termesztés- és tenyésztéstechnológia, valamint a termelési környezet minősége). Fentebb említett szempontoknak megfelelően beszélhetünk ma már az ún. ’From Farm to Fork’ (’Farmtól a tányérig’ szabad fordításban) elvéről, mely alapján az asztalunkra kerülő élelmiszer teljes útjáról tájékoztatni szükséges a fogyasztót, hiszen mindenki szereti tudni mit is eszik valójában. Másrészt az állatok jólétéről is biztosítani kell a fogyasztót Valójában ez az elv, mely egyrészt nyugaton alapkövetelmény, másrészt a gazdasági sikeresség egyik alapvető jövőbeni feltétele lehet az agrárium számára. Hazánkban ennek az elvnek a követéséről egyre többet hallani (lásd például a budapesti Szatyor Közösség elveit), teljes körű alkalmazása mégsem elfogadott. Az Egyesült Királyságban ezt az elvet képviseli például az 1977-ben alapított Animal Aid társaság. Az ökológiai termelés mezőgazdaságban, társadalomban betöltött szerepének jövőbeni kiemelt szerepét jelzi szerintem, hogy 2011 májusában, Prágában megrendezésre került az első nemzetközi konferencia, mely zászlajára az ökológiai élelmiszerek minőségének és egészségességének kutatását tűzte ki.2 Munkámmal egyfajta összefoglalást, lehetőségeim szerint pillanatnyi helyzetképet szeretnék adni a jogszabályi, szakirodalmi újdonságok feldolgozásával, kérdőívem eredményeinek közlésével. Tisztában vagyok vele, hogy a témában az elmúlt három évtizedben egyre növekvő ütemben jelentek meg publikációk hazánkban, számomra ez alapjában véve egy üdvözlendő folyamat. Diplomamunkámban a terjedelmi korlátok figyelembe vétele mellett, a minőségi élelmiszertermelésen belül kizárólag az ökológiai termékek előállítási irányzatainak, jogi szabályozásának, nemzetközi és magyarországi környezetének, valamint vidékfejlesztéshez kapcsolódó szerepkörének bemutatását tekintem feladatomnak. Ezt egy kisebb fogyasztói csoporton elvégzett kérdőíves vizsgálat eredményeinek elemzésével szeretném színesíteni, mely során alapvetően fogyasztási szokásokat vizsgáltam, illetve az ökoélelmiszerekkel kapcsolatos ismereteket mértem fel. Mindezeket a legfrissebb nemzetközi és hazai statisztikák eredményeinek összegzésével egészítem ki. Dolgozatomban nem kívánok foglalkozni magával az ökológiai gazdálkodás mikéntjével és módszertanával, ahogy az élelmiszertermelésbe vont növény- és állatfajták jellemzőivel, azok öko-termesztési technológiáival, valamint az ökogazdálkodás közgazdasági aspektusaival sem. Az ökotermesztés jelentőségét igen ellentmondásosan ítélik meg, az agrár körök egyik szárnya komolytalan kísérletnek tartja, a másik véglet a zöldek véleménye, mely azt tartja az egyetlen, hosszú távon is életképes termelési modellnek. Éppen ezek az ellentétes vélemények, melyek jórésze ma is él, gátolta és gátolja részben jelenleg is a szféra reális értékelését. Ennek megfelelően, sok szemppontól a kérdés már-már nem is agrárszakmai, de társadalmi-gazdasági, sőt ahogy Buday-Sántha is jelzi (BUDAY-SÁNTHA, 2007), már-már hitbéli is. Itt pedig akarva-akaratlanul, de belép a képbe az ökotermelés misztifikálásának kérdése is. Egyik nem rejtett célom többek között ezen mítoszok leleplezése és feloldása is. A minőség fontos, főleg az élelmiszerek tekintetében, halljuk napjainkban egyre gyakrabban az „igét”, mégis egyre kevesebben képesek megfizetni egészségességünk árát, holott 2005-ös adatok szerint hazánkban a szennyezett táplálékból és a nem megfelelő táplálkozásból adódott a megbetegedések 50 %-a (SELÉNDY, 2005). Dolgozatommal, lehetőségeimhez mérten, ennek a trendnek a megfordításához is hozzá kívánok járulni. Kérdésként merült fel bennem, hogy a növekvő népesség mellett a létjogosultsága meddig nőhet az ökológiai gazdálkodásnak? Képes-e ellátni a folyamatosan növekvő népességet? Dolgozatom megírása közben az előbbi kérdések is felvetődtek bennem, azok megválaszolását azonban nem tartottam dolgozatom feladatának, annak akár önálló publikációt is lehetne szentelni. Az ökotermesztés jelentőségét igen ellentmondásosan ítélik meg, az agrár körök egyik szárnya komolytalan kísérletnek tartja, a másik véglet a zöldek véleménye, mely azt tartja az egyetlen, hosszú távon is életképes termelési modellnek. Éppen ezek az ellentétes vélemények, melyek jó része ma is él, gátolta és gátolja részben jelenleg is a szféra reális értékelését. Ennek megfelelően, sok szempontból a kérdés már-már nem is agrárszakmai, de társadalmi-gazdasági, sőt ahogy Buday-Sántha is jelzi (BUDAY-SÁNTHA, 2007), már-már hitbéli is. Létjogosultsága úgy gondolom teljességgel vitathatatlan, ha csak a korábban bemutatott piaci pozícióit szemléljük is. Itt pedig akarva-akaratlanul, de belép a képbe az ökotermelés misztifikálásának kérdése is. Egyik nem rejtett célom közé tartozott egy-egy ilyen mítoszok leleplezése és feloldása is. Az ökológiai úton előállított élelmiszerek piacának és fogyasztásának jövőbeni változása sok tényezőtől függ. Legnagyobb hatása mégis véleményem szerint a magyar piacra vonatkoztatva az árképzésnek van. A társadalmi értékek folytonos változása lassú folyamat, idő kell ahhoz, hogy társadalmunkba kellőképpen begyűrűzzön a bioélelmiszerek elterjedtségének és egészségességének tudata, sőt akár csak annak léte is. A termelés hozamai elmaradnak a konvencionális mezőgazdaságétól, igen munkaerő igényes ágazat, jelentős többletköltségekkel jár annak fenntartása. Úgy gondolom középtávon a piaci növekedése és térhódítása lassulhat, majd megállhat. Mindig lesz egy piaci szegmens, amely értékelni fogja a kézimunka-igényes termékeket, azonban ez a réteg nem túl széles. Az eddigi jelentős zöldség-gyümölcstermesztéssel szemben az állattenyésztés és állati ökotermékek forgalma és kereslete növekedhet. A fenntartható növénytermesztés és állattenyésztés (öko/bio/organikus), összefoglalva a minőségi élelmiszertermelés jellemzői, melyek hatásai a vidékfejlesztésben is ki kell fejeződnie: az agroökológiai feltételek javítása, biodiverzitás, környezeti problémák minimalizálása, minőségi és egészséges élelmiszerek előállítása, magas szintű agrártechnológia, ökonómiai versenyképesség és életképesség (financiális gazdaságosság), társadalmi és szociális elfogadottság és befogadottság. Az ökotermelés, mivel gazdasági tevékenység, biztosítania kell azt a jövedelmet, mely a profit és a tőke megtérülésén túl lehetővé teszi a folyamatos fejlesztést (téveszme azt vizionálni, hogy a vidéki kisgazdaságok versenyképes konkurenciát jelenthetnek más piaci szereplőknek), illetve a folyamatos korszerűséget. Az ökotermelésnek párhuzamosan, folyamatosan fejlődve kell az integrált (konvencionális) termelési módok párjának maradnia. A két termelési mód nem vetélytársa a másiknak, sőt kiegészítik egymást, mivel más-más filozófiával, technológiával, más piaccal és fogyasztókkal rendelkeznek. A hazai helyzet fokozatos javulását mutatja, és biztató jelnek számít az idén február 2.-án Gödöllőn, a Szent István Egyetemen „Az ökológiai gazdálkodás hazai helyzete” címmel megrendezésre került konferencia, amelyen több prominens hazai és külföldi politikus, szaktekintély vett részt. Ennek eredményeként közös állásfoglalást fogadtak el a résztvevők a hazai bioágazat fellendítése érdekében.
|
| Tipo: |
Thesis
|
| Idioma: |
?
|
| Identificador: |
http://orgprints.org/20809/1/Heged%C5%B1sIstv%C3%A1n_Diplomadolgozat_2012.pdf
Hegedűs, István (2012) A minőségi élelmiszertermelés helyzete és lehetőségei: Az ökológiai gazdálkodás Magyarországon. [The quality food production and its opportunities - The organic farming in Hungary.] Masters thesis, Károly Róbert College, Gyöngyös , Faculty of Natural Resources Management and Rural Development, Institute of Agroinformatics and Rural Development. . [Completed]
|
| Relação: |
http://orgprints.org/20809/
|
| Formato: |
application/pdf
|
|
